Utazom. Időn és téren túl messze ringat a képzelet, Emlékek suhannak nesztelen. Utánuk kapok... A semmit markolja kezem. Dolgaim rendezgetem, emlékezem... Mesélnek a tárgyak, élnek, nevetnek, bennük rám ragyog nagyanyáim szeretete. Megszólítanak, megérintenek, s a könnyem pereg. Hiányoznak…

Alszik a fűszál tövében a harmat, apró, múló gyöngyben egy egész világ, napfény cirógatja zöld haját a földnek, múlik az éjjel, ébred a hajnal, színes ruháját felölti a nyár. Nappal fénye mosolyog az égen, árnyék bújik lombos fák tövéhez, múlnak a percek, közeleg az éjjel, lelkem elindulva…