Az idő körbe-körbe forog, cseppenként tölti be a végtelent, téren át száguld, önmagába fordul, pörög, örvénylik szüntelen. Cipeli magával a megtörtént s történni vágyó múltat és jelent. Álomba burkolja a jövőt, bizonytalanságban tartja a kérdezőt. Nem más, mint pillanatok gyöngysora, végtelenbe…

Ma a szív erejéről mesélek.  Épp egy könyvet olvastam, aminek  a címe is ez volt: A szív ereje. Találtam benne egy idézetet: " A tudomány nem tudja biztosan, mitől kezd verni a szív. Első szívdobbanásunk spontán történik. A szívverés akkor kezdődik, amikor a megfelelő sejtek megszületnek és…

Ősszel, amikor előbújnak a színek, ki súgja meg a levélnek, hogy az idő megérett? Talán az égbolt, talán a szél? Talán a felhő, talán a fény... S, mi eddig zöld volt, sárga izzás, vörös parázs, az október végén, a földre hullva rézszínű csacsogás. ( Balogh Rita ) Fotó: Balogh Rita

Ágvégről lehullva széltáncra perdül a rézvörös falevél, magába zárva a múló nyarat, hozza az ősz üzenetét. Köszönti lassan télnek hercegét. S hol eddig fényben ringatózott a színes falevél, rügy kuporog csendben, őrzi az élet leheletét. Alvó ág suttogva álomba ringatja, szélbölcső…

Érzed, a reggel puha meleggel, ölelő csenddel várja a lelked. Ködben az erdő, ködben a völgyek, halkan ölelnek körbe a tölgyek. Hussan a felhő, hozza az ősznek cseppjeit már, s lassan kibúvik felhő öléből az utolsó szivárvány napsugár. Ajándék készül, felhő a fátyla égi kéz alkotta…